MEGOSZTÁS

Alacska – egy kicsi település Sajószentpétertől pár kilométerre. Alacska – egy kis gyöngyszem a Sajó-menti falvak sorában. Takaros kis házak, rendezett porták, öntudatos kopjafa a főtéren – láthatja, aki idelátogat. Alacska – egy Árpádkori település, mely mind mai napig, még a török időkben is, végig lakott volt, lakói magyarok régen és ma is. Egyebek között ezt tudhatta meg a település elöljárójától, Ujlaki Bélától mindaz a vendégsereg, aki a békés, barátságos hangulatban elköltött vacsorája pihentető szünetében figyelte a borbíróvá éppen csak pár órája előlépett polgármester rögtönzött bemutatóját a faluról. Azt is megtudhattuk, hogy a település – mondhatni, már hivatalból is – elkötelezett a szőlő- és borkultúra mellett, hiszen a 19. században, de még a huszadikban is, olyan földesurai voltak, mint a Miklósvári Miklós család, melynek Ödön nevezetű tagja, mint földmívelésügyi államtitkár (is) igen sokat tett az 1800-as évek utolsó harmadában országszerte pusztító filoxéra-vész leküzdéséért. Azóta is virágzik a szőlőtermesztés, és mit ád az Úr, éppen virágzott is a szőlő, az avatás időszakában. Az előtte való két hétben pedig regionális borversenyt tartottak a faluban, ahol a környékbeli települések borai-borászai mutatták meg magukat a nem kis büszkeséget okozó érmek elnyerésére rendezett nemes versengésen. Alacska román stílusú református temploma Árpádkori alapokra épült – tudhattuk meg ezt is. Ebben a templomban tartotta – ökumenikus keretek között – az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának Borsodi Régiója 2015. június 6-án az avatási és előléptetési ünnepségét. Az avatás előtti szertartáson négy felekezet – a római katolikus, a görög katolikus, a református és az evangélikus – lelkészei szolgáltak, az avatáson az egyházi feladatokat Rendünk lelkésze, Tóth Melinda Anna végezte. A szolgálattevő lelkészek közül Varga Zoltán, a szádalmási református egyház lelkésze rendünk tiszteletbeli tagja. Maga a templom, egyszerűségével, szépségével, történelmi időket látott méltóságával megilletődöttséget váltott ki a bevonuló lovagrendi tagokból és kísérőikből. Ez a megilletődöttség uralta az egész szertartást, melynek minden mozzanatából érezni lehetett az alkalom felemelő jellegét. Nyugton bízhatunk benne, hogy az emelkedett hangulatot nemcsak a hely szelleme váltotta ki, hanem az újonnan avatottaknak az a tudata, mellyel a Rendbe beléptek, illetve az előlépők felé megnyilvánuló megbecsülés, hogy vállalták a magasabb rendi fokozatba kerülést, miáltal még erősebb kötődést, elkötelezettséget fejeztek ki az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának eszméi, munkája iránt. Új tagok a Rendben: Perge Anna, Petrény Attila, Rémiás Zsuzsanna, Ujlaki Béláné – a Kazincbarcikai Lovagi Székben, Tóth Dániel és Ujváry Ferenc – az Ózdi Lovagi Székben. Bortanácsossá lépett elő Hudák Péter (Kazincbarcikai L. Sz.), valamint Fehér Béla és Ágh György az (Ózdi L. Sz.). Ágh Gyuri barátunk halmozta az élvezeteket: kérésére e napon vált meg tiszteletbeli tagságától és lett rendes lovagrendi tag. Ezzel lehetőséget és példát mutatott a többi tiszteletbeli tag számára is. Rendes tagként meg sem melegedett rendi fokozatában, hiszen azért kérte az átváltást, hogy előléphessen bortanácsossá. Ez Alacskán megtörtént. Mindezekre ráadásul ez mind a születésnapján esett meg vele. Bortanácsosi fokozatból saját kérésére előlépett és lett borbíró Fürjes Pál (Ózdi L. Sz.), valamint Jakab Lajos és Ujlaki Béla (Kazincbarcikai L. Sz.). A lovagi vacsora a környezethez illő volt: rusztikus ételek falusi környezetben. Idézzük ide a meghívón szereplő, vonatkozó passzusokat: „Köszöntőbor után: Leves a főfogás elé: Alacskai tyúkhúsleves, a helyi asszonyok által készített csigatésztával gazdagítva, hozzá zöldség bőségesen, főtt tyúkhús a levesből, tőtike az aprólékából; Főfogás (1) Reggel még röfögő disznó frissen kibontott és megdarált húsával töltött alacskai töltött-káposzta tejföllel, vagy anélkül – ki hogyan szereti Mivel kissé jóllaktunk, a házigazdák bemutatják a vendégeknek Alacska községet, majd bemutatkoznak az újonnan avatott lovagrendi tagok. Főfogás (2) A töltött káposztába való hús megdarálása előtt kiválogatott finom disznópecsenye-hús kisütve, ahogy Alacskán szokás Falusi édesség annak, aki még bírja: Házi kőttes tésztából készített mákos és diós kürt” Mindezen finomságokat Petrény Attila borász, új rendi tagunk jóvoltából és galantériája következtében kitűnő fehér és vörös borokkal öblíthettük le. Attila borait itt nem mutatnám be részletesen, mert a rendelkezésre álló hely már lassan elfogyott, viszont, ígérhetem a Kedves Olvasóknak, hogy hamarosan egy bemutatkozó riportot szándékozom készíteni Rendünk eme kiváló borász tagjával és munkatársaival, hogy borászatukat, borászati filozófiájukat megismerhessük. Röviden ennyi történt Alacskán az Úrnak 2015. esztendeje június havi hatodik napján ISTEN, ÉS A BOR DICSŐSÉGÉRE!

Kelt Ózdon, 2015. június 13-án Dr. Csuták János borlovag