MEGOSZTÁS

Összefogás, egység, erősödés

  • ezt írtuk címnek a 2016-os Tokaj-hegyaljai Szüreti Napokról írt tudósításunkban

Összefogás, egység, erősödés

  • joggal marad most is a cím, hiszen a cél, a formaságom mit sem változtak – vagy talán mégis?

Nos, mostani, a 2017. október 7-i Tokaj-hegyaljai Szüreti Napokról írott tudósításunkban azt keressük, mi volt állandó és mi volt a változás, az újdonság a korábbiakhoz képest.

Az állandóság legnagyobb értéke a hagyomány volt, hiszen Magyarország történelmileg leghíresebb és – talán nem tűnik nagyzásnak – a világ egyik leghíresebb borvidékén 1932 óta rendezik meg a szüreti napokat, minden év október első hétvégéjén. Így volt ez most is, október 7-én, amikor Tokaj városa szinte hemzsegett, a közel – s távolról érkezett hazai és külföldi turistáktól, a felvonuló sokaságtól, akik lóháton, traktor vontatta alkalmatosságokon, vagy éppenséggel gyalogosan vonultak a város főterén felállított sátorhoz, amely alatt színpad várta az érkezőket. Tavalyhoz ugyan nem, de a korábbiakhoz képest újdonság volt, hogy az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa (EBMK) ezen a napon tartotta avatási és előléptetési szertartását Tokajban, ami immár hagyományteremtő jelleggel része lett a színes fesztiválnak. Az EBMK meghívására ez alkalomra Tokajba érkezett a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének (MBOSZ) alelnöke, Győrfi Károly úr vezetésével a Szövetség számos tagja, mindenki borrendi egyenruhájában, saját zászlaja alatt. Újdonság, hogy a tavalyinál több borrend jelent meg avatási ünnepségünkön, tagjaink között pedig felvidéki és érmelléki barátainkat is köszönthettük.

A színpadon a polgármesterek borának alapját képező szőlőegyesítés során – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – a polgármesterek a huszonhét hegyaljai szőlőtermesztő település szőlő terméseit egyesítették jelképesen, azzal, hogy a termésből egy-egy puttonnyit-kosárnyit egy közös dézsába, valamint egy pohárnyi aszúszemet egy kisebb edénybe öntöttek. Ez a hagyományosan újra és újra megnyilvánuló közös akarat, amely a megye és a város politikai vezetői, országgyűlési képviselői közül kikerült szónokok szerint a borvidék önazonosságának, saját értékeinek a megtalálását és kifejezését is jelentette, elhozta a települések ténylegesen borvidékké való alakulását, a vidék egységének a megerősödését, minek következtében a tokaji bor elfoglalhatja méltó helyét a világ borainak sorában is.

Az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa idén a görögkatolikus templomban tartotta avatási és előléptetési szertartását görögkatolikus és evangélikus lelkészek, illetve az EBMK vezetői által celebrált ünnepség keretén belül. Itt szintén a fenti szavak, az összefogás, egység, erősödés képezték a szónoki gondolatok gerincét, hangsúlyozva a Kárpát-medence (bor)kultúrájának megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos közös lovagi feladatainkat is. Borlovagrendünk megerősödését, a társ borrendekkel való szoros kapcsolatát, együttműködését az utóbbi években már megtapasztalhattuk. Az egység, a közös gondolkodás és cselekvés megerősítette a Rendet. Ezt tükrözte a formai megjelenés is, az, hogy az avatási ünnepségen az oltártól két oldalra álló zászlótartók kezében a magyar zászló, ill. a Borlovagrend egyes régióinak egységes kék zászlói mellett az MBOSZ megjelent tagszervezeteinek zászlai lendültek a magasba, vagy éppen hajoltak tiszteletadásra a szertartás egyes mozzanatainak megfelelően.

A szertartáson Győrfi Károly, az MBOSZ alelnöke is köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében kihangsúlyozta az EBMK – általa példamutatónak és példaértékűnek tartott – egységes, rendezett megjelenését, ami nyilvánvaló visszatükröződése a Borlovagrend által végzett munkának is.

Az avatási és előléptetési szertartáson felvételt nyert a Budapesti Régióba Gribek Lajos, a Tokaji Régióba  Vajkóné Tarjányi Judit. Bortanácsosi fokozatba lépett elő Schwartz Mária és Fazekas András, valamint Végh Rudolf a Felvidéki Régióból, illetve borbíróvá lépett elő a Tokaji Régió bortanácsosa, Szegedi Bence.

Újdonság volt a szertartáson lovagi köpenyek megáldása és átadása.

Talán legnagyobb és legjelentősebb újdonság volt a Borlovagrend Díszkardjának, illetve régió-kardoknak a megáldása és átadása. A kard az egyik legjelentősebb tárgyi szimbóluma a Borlovagrendnek. Formáját tekintve egy egyszerű kétélű, kissé a pallosra emlékeztető kard, melynek pengéjén olvasható: „Az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának Díszkardja” felírat, markolatának gombjában pedig két oldalt a Borlovagrend címere ékeskedik. A kard, mint említettük, szimbólum, amit történelmi lovagi nagyságaink, elsősorban Szent István, Szent László és Anjou Károly kardjai virtuális egyesítésének tekintünk úgy anyagi, mint szellemi vonatkozásban.

Az új kard szintén a Borlovagrend egységét, erősödését, Kárpát-medencei identitását hivatott szimbolizálni. A Konzulátus Díszkardját Mészáros Gábor borlovag, konzulátusi marsall, a régiók kardjait pedig dr. Csuták János borlovag, a Rend nagykövete és Fürjes Pál borlovag, régióvezető (Felvidéki Régió), illetve Szentmiklóssy László borlovag (Borsodi Régió) vette át Pammer István konzultól.

A megszokott lovagi vacsorát a zsinagógában rendezték meg, ahol Pammer István borlovagrendi elnök mellett Győrfi Károly MBOSZ alelnök, valamint a „háziak”: Tokaj város polgármestere, Posta György úr és Király László borlovag, régióvezető köszöntötte a vacsora résztvevőit. És, ha már a régit és az újat keressük: a felszolgált fogások a tavalyihoz képest újak, mások voltak, az igyekezet, a barátságos fogadtatás és a vacsora minősége viszont a megszokott volt. A felszolgált borok pedig újra megmutatták azt a folyton-folyvást megújuló nagyszerű állandóságot, amelynek révén – reményeink szerint – Tokaj újra és végérvényesen megerősíti helyét a világ nagy borrégióinak térképén.

2017. október 19-én